GY.I.K. Gyakran ismételt kérdések a büntetőjog területéről

Melyek  a magánvádas bűncselekmények?

• könnyű testi sértés,
• magántitok megsértése,
• levéltitok megsértése,
• rágalmazás,
• becsületsértés
• kegyeletsértés

esetén az eljárás megindulása a sértett nyilatkozatától, magánindítványától függ, és a vád képviseletét a sértett látja el. Magánindítvány a sértett, valamint az arra feljogosított személyek, hatóságok azon nyilatkozata, amelyben az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánják. A magánvád azt jelenti, hogy a büntetőeljárásban a vádat a sértett, mint magánvádló képviseli. A magánvádra üldözendő bűncselekmények kizárólag magánindítványra büntethetők.
A magánvádló az ügyészi jogosultságokat megkötés nélkül gyakorolhatja. Az ügyész az eljárás bármely szakaszában átveheti a magánvádlótól a vád képviseletét, és ettől kezdve a magánvádló sértetti helyzetbe kerül. A magánvádló halála esetén a hozzátartozója 30 napon belül a helyébe léphet.

Ki a pótmagánvádló?

A sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha

az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette,

az ügyész a vádemelést részben mellőzte,

az ügyész a vádat elejtette,

az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át,

az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.

Kit terhel a bűnügyi költség?

A vádlott viseli a bűnügyi költséget, ha a bíróság bűnösnek mondja ki, vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja. A bíróság a bűncselekmény súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi költség egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesítheti.

Ha közvádas ügyben a bíróság a vádlottat felmenti, vagy az eljárást az ügyész vádelejtése miatt megszünteti, az állam a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül megtéríti a vádlott költségét, továbbá védőjének az eljárás során nem előlegezett díját és költségét.

Lehet-e meghatalmazott ügyvédje a tanúnak?

Igen, a tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el. Az ügyvéd feladata kizárólag az, hogy a tanút az őt megillető jogokról és kötelezettségekről felvilágosítsa és tanácsokkal lássa el, illetve a vallomás megtételének vagy megtagadásának célszerűsége szempontjából eligazítást adjon.

Mik a tanúzási akadályok?

Nem hallgatható ki tanúként

• a lelkész, illetőleg az egyházi személy arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,
• a védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt,
• akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás,
• a hatósági tanú olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyre titoktartási kötelezettség terheli, és ez alól a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság nem mentette fel.
• minősített adatról nem hallgatható ki tanúként az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést

Mikor tagadhatja meg a tanú a vallomástételt?

• Ha a terhelt hozzátartozója,
• ha magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, akkor is, ha a tanúvallomást hozzátartozói minősége alapján nem tagadta meg,
• ha foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, és a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező.

A megtagadás jogosságáról az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz.

Meddig tart az előzetes letartóztatás?

A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart.
Az előzetes letartóztatást a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb három hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően az előzetes letartóztatást a megyei bíróság egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint, alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

Mikor szűnik meg az előzetes letartóztatás?

• ha annak tartama az egy évet eléri, és a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,
• ha annak tartama a két évet eléri, és a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,
• ha annak tartama a négy évet eléri, és a terhelttel szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,
• ha annak tartama - a fenti három eset kivételével - a három évet eléri, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.

Hol kell végrehajtani az előzetes letartóztatást?

Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.Ha a nyomozási cselekmények elvégzése indokolttá teszi, az ügyész akként rendelkezhet, hogy az előzetes letartóztatás legfeljebb harmincnapi időtartamban rendőrségi fogdában is végrehajtható. Ezt az időtartamot követően a gyanúsított rendőrségi fogdán történő elhelyezéséről - további harmincnapi időtartamra - az ügyész indítványára a bíróság határoz.

Mi a távoltartás lényege?

A távoltartás egy kényszerintézkedés, ami csak akkor rendelhető el, ha a terhelttel szemben nem rendeltek el előzetes letartóztatást, ideiglenes kényszergyógykezelést, vagy házi őrizetet. A távoltartás intézménye védelmet biztosít a sértett részére az eljárás jogerős befejezéséig és elősegíti a bizonyítási eljárás sikerét. A távoltartás tartama 10-60 napig terjed. A távoltartás hatálya alatt a terhelt köteles a bíróság által meghatározott lakást, területet, körzetet elhagyni, és oda a bíróság által meghatározott ideig nem térhet vissza, illetve köteles magát távol tartani a bíróság által meghatározott személytől, különösen e személy lakó- és munkahelyétől, oktatási intézményétől, továbbá tartózkodni attól, hogy bíróság által meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
A távoltartás elrendelését indítványozhatja az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló, a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője.

Mi az óvadék?

Az óvadék a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosító összeg, amit a bíróság állapít meg. A bíróság óvadékot állapíthat meg, és a terhelt előzetes letartóztatását megszüntetheti, ha a bűncselekmény jellegére, valamint a terhelt személyi körülményeire figyelemmel valószínűsíthető, hogy óvadék letétele biztosítja az eljárási cselekményeknél a terhelt megjelenését.
Óvadék megállapítását a terhelt vagy a védő az előzetes letartóztatásról döntésre jogosult bíróságnál indítványozhatja. A bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg. A bíróság a határozatban lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi őrizetet is elrendelhet.

Mikor rendelhetnek el őrizetbe vételt?

Az őrizetbe vétel elrendelésének együttes feltételei:

• szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja álljon fenn. Különösen tettenérés esetén. a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető.
• Őrizetbe vételnek a bírói szakban is helye van, ha a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg és az elővezetése nem járt sikerrel - tárgyalási őrizet.

Meddig tarthat az őrizetbe vétel?

Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ennek elteltével a terheltet - ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el - szabadon kell bocsátani. A terheltet szabadon kell bocsátani, ha a bíróság az őrizet tartama alatt az előzetes letartóztatását nem rendelte el.

Kegyelmi kérelem?

A terhelt, a védő és a terhelt hozzátartozója terjeszthet elő kegyelmi kérelmet. A kegyelmi kérelmet a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyészhez, a vádirat benyújtása után a bíróságaz az igazságügyminiszterhez terjeszti fel.
A büntetés elengedésére, mérséklésére vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre irányuló kegyelmi kérelmet annál az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani, ahol az eljárást lefolytatták. A kegyelmi kérelemnek a büntetés végrehajtására nincs halasztó hatálya.