A birtok, a birtokvédelem
A birtok a dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. A kívülálló szemszögéből olyan kapcsolat a személy és dolog között, amelynél fogva a személy a dolgot kizárólagos jelleggel uralma alatt tartja. A birtok a dolog feletti hatalom tényét fejezi ki.
A birtokos az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek a dolog más módon hatalmába került. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn. A jog szerint mindenki birtokos, aki a dolog felett akár közvetlenül, akár közvetetten hatalmat gyakorol, függetlenül annak jogcímétől.
A jogos birtokos a tulajdonos, a haszonbérlő, a bérlő, a letéteményes, a haszonkölcsön címén használó. A tulajdonos saját birtokos, mivel a dolgot sajátjaként birtokolja, de saját birtokos az is, akinek semmilyen jogcíme nincs a tényleges hatalomra (tolvaj, az elhagyott ingatlan birtokba vevője). Idegen birtokos az, aki mással kötött megállapodás alapján gyakorolja a hatalmat a dolog felett (bérlő, haszonbérlő stb.).
Jóhiszemű birtokos az, aki alaposan felteheti, hogy birtoklásához érvényes jogcíme van (azt hiszi ő a tulajdonos, bérlő stb.). Rosszhiszemű birtokos az, aki tudja, vagy tudnia kellene a körülményekből, hogy birtoklásához nincs jogcíme.
A birtok megszerzéséhez a dolog feletti tényleges hatalom közvetlen megszerzése szükséges, (átveszi a dolgot, beköltözik az ingatlanba). A birtok megszerezhető képviselő útján, jelképes átadással (ház, lakás, gépkocsi kulcsának átadásával), illetve jogügyleti átadással (bankszámla feletti rendelkezési jog átengedésével).
A birtok megszűnése a tényleges vagy a jogi hatalom megszűnésével következik be, illetve a dolog megsemmisülésével.
A birtokvédelem
Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. A birtoklást zavaró vagy ellehetetlenítő magatartás tilos önhatalomnak minősül és általánosságban birtokháborításnak nevezik.
A hatósági birtokvédelemnek alapvetően kétféle útja alakult ki: a birtoklás tényén alapuló sommás birtokvédelem, valamint a birtokhoz való jogcímek összemérésén alapuló rendes birtokvédelem. A birtoklás tényén alapuló birtokvédelem elvonatkoztat a birtoklás jogától, csupán azt kell igazolni, hogy birtokos volt és tőle a birtokot elvonták. A rendes birtokvédelem során azt kell igazolnia a kérelmezőnek, hogy a birtokláshoz joga, illetve erősebb joga van, mint aki őt megzavarta.
A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok – egymás közötti viszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.
A Polgári Törvénykönyv a birtokvédelem eszközeiként a jogos önhatalmat, az igazgatási és bírósági birtokvédelmet szabályozza. /Forrás: Polgári jog II./
A birtok a dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. A kívülálló szemszögéből olyan kapcsolat a személy és dolog között, amelynél fogva a személy a dolgot kizárólagos jelleggel uralma alatt tartja. A birtok a dolog feletti hatalom tényét fejezi ki.
A birtokos az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek a dolog más módon hatalmába került. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn. A jog szerint mindenki birtokos, aki a dolog felett akár közvetlenül, akár közvetetten hatalmat gyakorol, függetlenül annak jogcímétől.
A jogos birtokos a tulajdonos, a haszonbérlő, a bérlő, a letéteményes, a haszonkölcsön címén használó. A tulajdonos saját birtokos, mivel a dolgot sajátjaként birtokolja, de saját birtokos az is, akinek semmilyen jogcíme nincs a tényleges hatalomra (tolvaj, az elhagyott ingatlan birtokba vevője). Idegen birtokos az, aki mással kötött megállapodás alapján gyakorolja a hatalmat a dolog felett (bérlő, haszonbérlő stb.).
Jóhiszemű birtokos az, aki alaposan felteheti, hogy birtoklásához érvényes jogcíme van (azt hiszi ő a tulajdonos, bérlő stb.). Rosszhiszemű birtokos az, aki tudja, vagy tudnia kellene a körülményekből, hogy birtoklásához nincs jogcíme.
A birtok megszerzéséhez a dolog feletti tényleges hatalom közvetlen megszerzése szükséges, (átveszi a dolgot, beköltözik az ingatlanba). A birtok megszerezhető képviselő útján, jelképes átadással (ház, lakás, gépkocsi kulcsának átadásával), illetve jogügyleti átadással (bankszámla feletti rendelkezési jog átengedésével).
A birtok megszűnése a tényleges vagy a jogi hatalom megszűnésével következik be, illetve a dolog megsemmisülésével.
A birtokvédelem
Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. A birtoklást zavaró vagy ellehetetlenítő magatartás tilos önhatalomnak minősül és általánosságban birtokháborításnak nevezik.
A hatósági birtokvédelemnek alapvetően kétféle útja alakult ki: a birtoklás tényén alapuló sommás birtokvédelem, valamint a birtokhoz való jogcímek összemérésén alapuló rendes birtokvédelem. A birtoklás tényén alapuló birtokvédelem elvonatkoztat a birtoklás jogától, csupán azt kell igazolni, hogy birtokos volt és tőle a birtokot elvonták. A rendes birtokvédelem során azt kell igazolnia a kérelmezőnek, hogy a birtokláshoz joga, illetve erősebb joga van, mint aki őt megzavarta.
A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok – egymás közötti viszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.
A Polgári Törvénykönyv a birtokvédelem eszközeiként a jogos önhatalmat, az igazgatási és bírósági birtokvédelmet szabályozza. /Forrás: Polgári jog II./
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése