A tulajdonjog
A tulajdonnal kapcsolatos viszonyok összessége a tulajdoni rend, amely meghatározza, hogy egy adott társadalomban az összes rendelkezésre álló javak mely része tulajdon tárgya és a tulajdonosi uralom kik között, milyen ará...nyban oszlik meg.
A tulajdon és tulajdonjog kifejezéseket egymással azonos értelemben használják, a tulajdon, mint társadalmi intézmény nemcsak a jog által szabályozottan létezhetett. A tulajdonjog a dolgok feletti kizárólagos jogi hatalmat biztosító jog.
A tulajdonjogviszony abszolút szerkezetű: a jogosultsági pozícióban mindig meghatározott személy áll, akit megillet a jogosultságok gyakorlásának joga és vele szemben mindenki kötelezett: tartozik a tulajdonjogot elismerni, annak gyakorlását tűrni, tartózkodnia kell a tulajdonjog körébe való jogellenes beavatkozástól, zavarástól és a tulajdonosi jogok gyakorlásának akadályozásától.
A tulajdonjog ebben az értelemben alanyi jog, a törvényből fakad, a törvény által védelemben részesül, a társadalmi rendeltetésének megfelelően szabadon gyakorolható és senki által önkényesen nem korlátozható. A tulajdonjog nem csak a polgári jog kiemelkedő jelentőségű jogintézménye, hanem a jogrendszer egésze tekintetében.
A tulajdonjog alanya
A tulajdonos, azaz a tulajdonjog alanya bármely személy lehet, a jogképesség magában foglalja a tulajdonosi képességet is. Tulajdonos lehet a természetes személy, azaz minden ember, élveszülése esetén a méhmagzat, a jogi személyek és az állam. Közös tulajdon keletkezik, ha a dolog tulajdonosa egyidejűleg több személy. A köztulajdon az állam és az önkormányzatok tulajdona, és közérdeket szolgál.
A szervezeti tulajdonos
Jogi személyek az állam által ilyennek elismert állami, gazdasági, társadalmi szervek és szervezetek, egyesületek, valamint egyéb szervezetek, ha feladatuk ellátásához vagyoni jogok és kötelezettségek szükségesek.
A tulajdonosok rendelkezési joga lehetővé teszi, hogy tulajdonjogukat egyesítsék és egyesített tulajdonjoguk gyakorlására új jogalanyt, jogi személyt hozzanak létre. Tulajdonjog alanya egyes esetekben jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is lehet (betéti társaság).
A Magyar Állam
A Magyar Állam a polgári jogviszonyokban rendkívül ritkán vesz részt, a tulajdonosi jogait meghatározott szervezetek gyakorolják az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény előírásai szerint.
Az állami vagyon felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. A miniszter e feladatát a MNV Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank valamint a miniszter által kijelölt központi költségvetési szervek, ezek intézménye, valamint a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság, mint tulajdonosi joggyakorló útján látja el.
A kincstári vagyon részét képező Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a vidékfejlesztési miniszter) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján gyakorolja. Az NFA képviseli az államot a Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban.
A helyi önkormányzat
A helyi önkormányzatok tulajdonát az állami tulajdonból alakította ki az önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény. A köztulajdon alanyai a helyi önkormányzatok is, és megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A képviselőtestület rendelkezik a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról
A tulajdonjog tárgya
A tulajdonjog közvetlen tárgya az emberi magatartás, amely tevésben, nem tevésben, tartózkodásban, tűrésben nyilvánulhat meg. A emberi magatartások mindig a dologhoz, a tulajdonjog közvetett tárgyához kapcsolódik, ezzel magyarázható, hogy ha a tulajdonjog tárgyát említik, a dolgot értik alatta. /Forrás: Vékás Lajos: A dologi jog vázlata/
A tulajdonnal kapcsolatos viszonyok összessége a tulajdoni rend, amely meghatározza, hogy egy adott társadalomban az összes rendelkezésre álló javak mely része tulajdon tárgya és a tulajdonosi uralom kik között, milyen ará...nyban oszlik meg.
A tulajdon és tulajdonjog kifejezéseket egymással azonos értelemben használják, a tulajdon, mint társadalmi intézmény nemcsak a jog által szabályozottan létezhetett. A tulajdonjog a dolgok feletti kizárólagos jogi hatalmat biztosító jog.
A tulajdonjogviszony abszolút szerkezetű: a jogosultsági pozícióban mindig meghatározott személy áll, akit megillet a jogosultságok gyakorlásának joga és vele szemben mindenki kötelezett: tartozik a tulajdonjogot elismerni, annak gyakorlását tűrni, tartózkodnia kell a tulajdonjog körébe való jogellenes beavatkozástól, zavarástól és a tulajdonosi jogok gyakorlásának akadályozásától.
A tulajdonjog ebben az értelemben alanyi jog, a törvényből fakad, a törvény által védelemben részesül, a társadalmi rendeltetésének megfelelően szabadon gyakorolható és senki által önkényesen nem korlátozható. A tulajdonjog nem csak a polgári jog kiemelkedő jelentőségű jogintézménye, hanem a jogrendszer egésze tekintetében.
A tulajdonjog alanya
A tulajdonos, azaz a tulajdonjog alanya bármely személy lehet, a jogképesség magában foglalja a tulajdonosi képességet is. Tulajdonos lehet a természetes személy, azaz minden ember, élveszülése esetén a méhmagzat, a jogi személyek és az állam. Közös tulajdon keletkezik, ha a dolog tulajdonosa egyidejűleg több személy. A köztulajdon az állam és az önkormányzatok tulajdona, és közérdeket szolgál.
A szervezeti tulajdonos
Jogi személyek az állam által ilyennek elismert állami, gazdasági, társadalmi szervek és szervezetek, egyesületek, valamint egyéb szervezetek, ha feladatuk ellátásához vagyoni jogok és kötelezettségek szükségesek.
A tulajdonosok rendelkezési joga lehetővé teszi, hogy tulajdonjogukat egyesítsék és egyesített tulajdonjoguk gyakorlására új jogalanyt, jogi személyt hozzanak létre. Tulajdonjog alanya egyes esetekben jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is lehet (betéti társaság).
A Magyar Állam
A Magyar Állam a polgári jogviszonyokban rendkívül ritkán vesz részt, a tulajdonosi jogait meghatározott szervezetek gyakorolják az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény előírásai szerint.
Az állami vagyon felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. A miniszter e feladatát a MNV Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank valamint a miniszter által kijelölt központi költségvetési szervek, ezek intézménye, valamint a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság, mint tulajdonosi joggyakorló útján látja el.
A kincstári vagyon részét képező Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a vidékfejlesztési miniszter) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján gyakorolja. Az NFA képviseli az államot a Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban.
A helyi önkormányzat
A helyi önkormányzatok tulajdonát az állami tulajdonból alakította ki az önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény. A köztulajdon alanyai a helyi önkormányzatok is, és megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A képviselőtestület rendelkezik a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról
A tulajdonjog tárgya
A tulajdonjog közvetlen tárgya az emberi magatartás, amely tevésben, nem tevésben, tartózkodásban, tűrésben nyilvánulhat meg. A emberi magatartások mindig a dologhoz, a tulajdonjog közvetett tárgyához kapcsolódik, ezzel magyarázható, hogy ha a tulajdonjog tárgyát említik, a dolgot értik alatta. /Forrás: Vékás Lajos: A dologi jog vázlata/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése