Amennyiben nem kíván védőt meghatalmazni büntetőeljárásban

Hasznos információk

• A terheltet megilleti az ártatlanság vélelme, ami azt jelenti hogy a terhelt nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bíróság jogerősen el nem ítéli.
• Az ártatlannak vélelmezett terhelt bűnösségét kétséget kizáró módon kell bizonyítani az eljáró hatóságoknak.
• A terheltet nem lehet arra kötelezni, hogy ártatlanságát bizonyítsa, vagy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

A terhelt jogosult arra, hogy

• a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetőleg ezek változását közöljék vele,
• az eljárási cselekményeknél jelen legyen (ha törvény másképp nem rendelkezik)
• az eljárás során az őt érintő iratokba betekintsen,
• megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre,
• a védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadja, indítványokat és észrevételeket tegyen,
• jogorvoslattal éljen,
• a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
• a vallomástételt megtagadja. Ha úgy dönt és vallomást tesz, az egyes kérdésekre való válaszadást is megtagadhatja.

A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy

• a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék,
• a hozzátartozójával vagy más személlyel szóban, személyesen felügyelet mellett, írásban ellenőrzés mellett érintkezzék. A hozzátartozóval való érintkezés kizárólag a büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható vagy tiltható meg.

A terhelt kötelessége

Ha a terhelt Magyarország területén él, köteles a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének címét, és annak megváltozását az elköltözés után három munkanapon belül annál a bíróságnál, ügyésznél, illetőleg nyomozó hatóságnál bejelenteni, amelyik vele szemben büntetőeljárást folytat. Ha ezt elmulasztja, rendbírsággal sújtható.

Kötelező a védő részvétele a büntetőeljárásban, ha

• a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,
• a terheltet fogva tartják,
• a terhelt süket, néma, vak, kóros elmeállapotú, vagy a magyar nyelvet nem ismeri,
• a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni

Kötelező védelem esetén a védő részvétele mind a nyomozási szakban, mind a bírósági tárgyaláson kötelező.
Ha a védelem kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott védője, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki. A hatóság védőt rendel ki abban az esetben is, ha ezt a terhelt érdekében szükségesnek tartja. A kirendelt védő a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtt az idézésre, illetőleg az értesítésre történt megjelenéséért, az iratok tanulmányozásáért, valamint a fogvatartott terhelttel a fogvatartás helyén történő megbeszélésért díjazásra, továbbá költségtérítésre jogosult.
A kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.

Védő a terhelt vagy hozzátartozója meghatalmazása alapján is eljárhat.

Sértett jogai

• Jelenlét az eljárási cselekményeknél, (ha törvény másképp nem rendelkezik)
• az eljárás őt érintő irataiba való betekintés,
• az eljárás bármely szakaszában indítványok és észrevételek tétele,
• felvilágosítást kapjon a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól
• jogorvoslati jog

Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően meghalt, helyébe egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet, és gyakorolhatja a fenti jogokat. Ha a sértett olyan egyházi személy volt, aki azon egyház szabályai szerint, amelyhez életében tartozott, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után - hozzátartozó (örökös) hiányában - az egyenesági rokon jogai illetik meg a volt egyháza szerinti egyházi elöljáróját.

Ki hatalmazhat meg védőt?

• A terhelt,
• a terhelt törvényes képviselője, vagy nagykorú hozzátartozója,
• külföldi állampolgár terhelt esetén pedig hazája konzuli tisztviselője.

A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védőtől megvonhatja.
A meghatalmazást ahhoz a bírósághoz, ügyészhez, illetőleg nyomozó hatósághoz kell benyújtani, amely előtt a meghatalmazás időpontjában a büntetőeljárás folyamatban van. A meghatalmazott védő a meghatalmazás benyújtását követően gyakorolhatja eljárási jogait.
A meghatalamazás hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.

                                                   

GY.I.K. Gyakran ismételt kérdések a büntetőjog területéről

Melyek  a magánvádas bűncselekmények?

• könnyű testi sértés,
• magántitok megsértése,
• levéltitok megsértése,
• rágalmazás,
• becsületsértés
• kegyeletsértés

esetén az eljárás megindulása a sértett nyilatkozatától, magánindítványától függ, és a vád képviseletét a sértett látja el. Magánindítvány a sértett, valamint az arra feljogosított személyek, hatóságok azon nyilatkozata, amelyben az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánják. A magánvád azt jelenti, hogy a büntetőeljárásban a vádat a sértett, mint magánvádló képviseli. A magánvádra üldözendő bűncselekmények kizárólag magánindítványra büntethetők.
A magánvádló az ügyészi jogosultságokat megkötés nélkül gyakorolhatja. Az ügyész az eljárás bármely szakaszában átveheti a magánvádlótól a vád képviseletét, és ettől kezdve a magánvádló sértetti helyzetbe kerül. A magánvádló halála esetén a hozzátartozója 30 napon belül a helyébe léphet.

Ki a pótmagánvádló?

A sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha

az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette,

az ügyész a vádemelést részben mellőzte,

az ügyész a vádat elejtette,

az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át,

az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.

Kit terhel a bűnügyi költség?

A vádlott viseli a bűnügyi költséget, ha a bíróság bűnösnek mondja ki, vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja. A bíróság a bűncselekmény súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi költség egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesítheti.

Ha közvádas ügyben a bíróság a vádlottat felmenti, vagy az eljárást az ügyész vádelejtése miatt megszünteti, az állam a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül megtéríti a vádlott költségét, továbbá védőjének az eljárás során nem előlegezett díját és költségét.

Lehet-e meghatalmazott ügyvédje a tanúnak?

Igen, a tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el. Az ügyvéd feladata kizárólag az, hogy a tanút az őt megillető jogokról és kötelezettségekről felvilágosítsa és tanácsokkal lássa el, illetve a vallomás megtételének vagy megtagadásának célszerűsége szempontjából eligazítást adjon.

Mik a tanúzási akadályok?

Nem hallgatható ki tanúként

• a lelkész, illetőleg az egyházi személy arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,
• a védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt,
• akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás,
• a hatósági tanú olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyre titoktartási kötelezettség terheli, és ez alól a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság nem mentette fel.
• minősített adatról nem hallgatható ki tanúként az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést

Mikor tagadhatja meg a tanú a vallomástételt?

• Ha a terhelt hozzátartozója,
• ha magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, akkor is, ha a tanúvallomást hozzátartozói minősége alapján nem tagadta meg,
• ha foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, és a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező.

A megtagadás jogosságáról az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz.

Meddig tart az előzetes letartóztatás?

A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart.
Az előzetes letartóztatást a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb három hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően az előzetes letartóztatást a megyei bíróság egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint, alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

Mikor szűnik meg az előzetes letartóztatás?

• ha annak tartama az egy évet eléri, és a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,
• ha annak tartama a két évet eléri, és a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,
• ha annak tartama a négy évet eléri, és a terhelttel szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,
• ha annak tartama - a fenti három eset kivételével - a három évet eléri, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.

Hol kell végrehajtani az előzetes letartóztatást?

Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.Ha a nyomozási cselekmények elvégzése indokolttá teszi, az ügyész akként rendelkezhet, hogy az előzetes letartóztatás legfeljebb harmincnapi időtartamban rendőrségi fogdában is végrehajtható. Ezt az időtartamot követően a gyanúsított rendőrségi fogdán történő elhelyezéséről - további harmincnapi időtartamra - az ügyész indítványára a bíróság határoz.

Mi a távoltartás lényege?

A távoltartás egy kényszerintézkedés, ami csak akkor rendelhető el, ha a terhelttel szemben nem rendeltek el előzetes letartóztatást, ideiglenes kényszergyógykezelést, vagy házi őrizetet. A távoltartás intézménye védelmet biztosít a sértett részére az eljárás jogerős befejezéséig és elősegíti a bizonyítási eljárás sikerét. A távoltartás tartama 10-60 napig terjed. A távoltartás hatálya alatt a terhelt köteles a bíróság által meghatározott lakást, területet, körzetet elhagyni, és oda a bíróság által meghatározott ideig nem térhet vissza, illetve köteles magát távol tartani a bíróság által meghatározott személytől, különösen e személy lakó- és munkahelyétől, oktatási intézményétől, továbbá tartózkodni attól, hogy bíróság által meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
A távoltartás elrendelését indítványozhatja az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló, a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője.

Mi az óvadék?

Az óvadék a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosító összeg, amit a bíróság állapít meg. A bíróság óvadékot állapíthat meg, és a terhelt előzetes letartóztatását megszüntetheti, ha a bűncselekmény jellegére, valamint a terhelt személyi körülményeire figyelemmel valószínűsíthető, hogy óvadék letétele biztosítja az eljárási cselekményeknél a terhelt megjelenését.
Óvadék megállapítását a terhelt vagy a védő az előzetes letartóztatásról döntésre jogosult bíróságnál indítványozhatja. A bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg. A bíróság a határozatban lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi őrizetet is elrendelhet.

Mikor rendelhetnek el őrizetbe vételt?

Az őrizetbe vétel elrendelésének együttes feltételei:

• szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja álljon fenn. Különösen tettenérés esetén. a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető.
• Őrizetbe vételnek a bírói szakban is helye van, ha a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg és az elővezetése nem járt sikerrel - tárgyalási őrizet.

Meddig tarthat az őrizetbe vétel?

Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ennek elteltével a terheltet - ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el - szabadon kell bocsátani. A terheltet szabadon kell bocsátani, ha a bíróság az őrizet tartama alatt az előzetes letartóztatását nem rendelte el.

Kegyelmi kérelem?

A terhelt, a védő és a terhelt hozzátartozója terjeszthet elő kegyelmi kérelmet. A kegyelmi kérelmet a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyészhez, a vádirat benyújtása után a bíróságaz az igazságügyminiszterhez terjeszti fel.
A büntetés elengedésére, mérséklésére vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre irányuló kegyelmi kérelmet annál az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani, ahol az eljárást lefolytatták. A kegyelmi kérelemnek a büntetés végrehajtására nincs halasztó hatálya. 

                                                                    

A tulajdonjog tartalma

A tulajdonjog tartalma

A tulajdonjog tartalmát jogosultságok és kötelezettségek alkotják. A tulajdonjog jogosultsági oldala elvileg a dolog feletti korlátlan hatalmat jelenti: a birtoklás jogát, a használat és hasznok szedésének jogát és a rendelkezés jogát.

A tulajdonjog kötelezettségi oldalához tartozik a terhek és a kárveszély viselésének, valamint a szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége.

A birtoklás joga

A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A birtoklás joga a tulajdonost arra jogosítja fel, hogy a dolgot hatalmában tartsa, a birtoklás a dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. A tulajdonosnak joga van a birtokvédelemhez akkor is, ha a dolog időlegesen más személy birtokába kerül. A tulajdonos a dolog birtokba bocsátását igényelheti attól, aki a dolgot jogosulatlanul birtokába tartja.

A használat és hasznok szedésének joga

A tulajdonos jogosult a dolgot használni, és a dologból folyó hasznokat szedni. A használat joga alapján a tulajdonos a dolgot felhasználhatja maga és családja szükségleteinek kielégítése érdekében és árutermelés céljára, valamint egyéb célokra. A jogi személy a dolgot céljának megvalósítása érdekében, tevékenységi körében használja fel. Egyes esetekben a törvény használati kötelezettséget ír elő, így az ingatlanok használatával felhagyni nem lehet.

A haszon a polgári jogban mindaz az előny, amely a dologból származik. A hasznok a dologból rendeltetésszerűen származó természetes vagy polgári gyümölcsök: termék, termény, szaporulat, illetve használati díj, tőke, jövedelem (kamat). A hasznok szedésének joga a tulajdonoson kívül más személyt is megillethet jogszabálynál fogva (haszonélvező) vagy megállapodás (haszonbérlő) alapján.

A rendelkezés joga

A tulajdonjog tartalmát kitevő részjogosítványok közül kiemelkedően fontos a rendelkezés joga. E jog által válik valósággá a tulajdonos által birtokba vett (elsajátított hatalmába kerített) dolog felett a tulajdonjogának fennállása alatt a tulajdonosi hatalom folyamatos gyakorlása.

A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát és hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon. Az ingatlan tulajdonjogával azonban felhagyni nem lehet.

A tulajdonos a dolog birtokát általában a használat és hasznok szedésének jogával együtt ruházza át. Kizárólag a birtok átengedéséről van szó letétbeadás, kézizálog esetén.

A dolog használati jogát a tulajdonos bérlet, haszonkölcsön esetében engedi át, illetve az ingatlan egy részének használatát telki szolgalom esetében (birtoklást).

A tulajdonos a használatot a hasznok szedésének jogával együtt engedi át a haszonélvezet, a használat joga, és a haszonbérlet esetében.

A földhasználat is a használati részjogosítvány átengedése osztott tulajdon létesítése, fenntartása érdekében.

A dolog megterhelése, biztosítékul adása zálogjog alapításával történhet.

A tulajdonjog átruházására ingyenesen (ajándékozás), ellenszolgáltatás fejében (adásvétel, csere), nem pénzbeli hozzájárulás (apport) formájában kerülhet sor.

A terhek és a kárveszély viselése

a).A terhek viselése

A tulajdonos viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

A dologgal járó terhek három csoportba sorolhatók: a dolog természetéből adódó terhek többnyire olyan költségek, munkában vagy pénzben történő ráfordítások, amelyek a dolog állagának megóvásához, karbantartásához, felújításához, üzemeltetéséhez, veszélyek elhárításához, értékének növeléséhez szükségesek.

A terhek második csoportját a tulajdonjog részjogosítványainak korlátozásai alkotják (szomszédjogi korlátozások, szolgalmi jog, zálogjog, mások magatartásának tűrése, magatartástól való tartózkodás).

A terhek harmadik csoportjába a közterhek sorolhatók (adók, illetékek, vámok, járulékok, kötelező felelősségbiztosítási díj, érdekeltségi hozzájárulás).

b.) Kárveszély viselése

A kárveszély viselésének kötelezettsége annyit jelent, hogy a tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. A tulajdonos kockázata, hogy a károkozót megtalálja. A dolog megsemmisülése vagy megrongálódása – ha a károkozó felelősségét megállapítani nem lehet – a tulajdonos terhe. /Forrás: Lenkovics Barnabás: Dologi jog/A tulajdonjog tartalma

A tulajdonjog tartalmát jogosultságok és kötelezettségek alkotják. A tulajdonjog jogosultsági oldala elvileg a dolog feletti korlátlan hatalmat jelenti: a birtoklás jogát, a használat és hasznok szedésének jogát és a rendelkezés jogát.

A tulajdonjog kötelezettségi oldalához tartozik a terhek és a kárveszély viselésének, valamint a szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége.

A birtoklás joga

A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A birtoklás joga a tulajdonost arra jogosítja fel, hogy a dolgot hatalmában tartsa, a birtoklás a dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. A tulajdonosnak joga van a birtokvédelemhez akkor is, ha a dolog időlegesen más személy birtokába kerül. A tulajdonos a dolog birtokba bocsátását igényelheti attól, aki a dolgot jogosulatlanul birtokába tartja.

A használat és hasznok szedésének joga

A tulajdonos jogosult a dolgot használni, és a dologból folyó hasznokat szedni. A használat joga alapján a tulajdonos a dolgot felhasználhatja maga és családja szükségleteinek kielégítése érdekében és árutermelés céljára, valamint egyéb célokra. A jogi személy a dolgot céljának megvalósítása érdekében, tevékenységi körében használja fel. Egyes esetekben a törvény használati kötelezettséget ír elő, így az ingatlanok használatával felhagyni nem lehet.

A haszon a polgári jogban mindaz az előny, amely a dologból származik. A hasznok a dologból rendeltetésszerűen származó természetes vagy polgári gyümölcsök: termék, termény, szaporulat, illetve használati díj, tőke, jövedelem (kamat). A hasznok szedésének joga a tulajdonoson kívül más személyt is megillethet jogszabálynál fogva (haszonélvező) vagy megállapodás (haszonbérlő) alapján.

A rendelkezés joga

A tulajdonjog tartalmát kitevő részjogosítványok közül kiemelkedően fontos a rendelkezés joga. E jog által válik valósággá a tulajdonos által birtokba vett (elsajátított hatalmába kerített) dolog felett a tulajdonjogának fennállása alatt a tulajdonosi hatalom folyamatos gyakorlása.

A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát és hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon. Az ingatlan tulajdonjogával azonban felhagyni nem lehet.

A tulajdonos a dolog birtokát általában a használat és hasznok szedésének jogával együtt ruházza át. Kizárólag a birtok átengedéséről van szó letétbeadás, kézizálog esetén.

A dolog használati jogát a tulajdonos bérlet, haszonkölcsön esetében engedi át, illetve az ingatlan egy részének használatát telki szolgalom esetében (birtoklást).

A tulajdonos a használatot a hasznok szedésének jogával együtt engedi át a haszonélvezet, a használat joga, és a haszonbérlet esetében.

A földhasználat is a használati részjogosítvány átengedése osztott tulajdon létesítése, fenntartása érdekében.

A dolog megterhelése, biztosítékul adása zálogjog alapításával történhet.

A tulajdonjog átruházására ingyenesen (ajándékozás), ellenszolgáltatás fejében (adásvétel, csere), nem pénzbeli hozzájárulás (apport) formájában kerülhet sor.

A terhek és a kárveszély viselése

a).A terhek viselése

A tulajdonos viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

A dologgal járó terhek három csoportba sorolhatók: a dolog természetéből adódó terhek többnyire olyan költségek, munkában vagy pénzben történő ráfordítások, amelyek a dolog állagának megóvásához, karbantartásához, felújításához, üzemeltetéséhez, veszélyek elhárításához, értékének növeléséhez szükségesek.

A terhek második csoportját a tulajdonjog részjogosítványainak korlátozásai alkotják (szomszédjogi korlátozások, szolgalmi jog, zálogjog, mások magatartásának tűrése, magatartástól való tartózkodás).

A terhek harmadik csoportjába a közterhek sorolhatók (adók, illetékek, vámok, járulékok, kötelező felelősségbiztosítási díj, érdekeltségi hozzájárulás).

b.) Kárveszély viselése

A kárveszély viselésének kötelezettsége annyit jelent, hogy a tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. A tulajdonos kockázata, hogy a károkozót megtalálja. A dolog megsemmisülése vagy megrongálódása – ha a károkozó felelősségét megállapítani nem lehet – a tulajdonos terhe. /Forrás: Lenkovics Barnabás: Dologi jog/

                                                                        

A tulajdonjogról

A tulajdonjog

A tulajdonnal kapcsolatos viszonyok összessége a tulajdoni rend, amely meghatározza, hogy egy adott társadalomban az összes rendelkezésre álló javak mely része tulajdon tárgya és a tulajdonosi uralom kik között, milyen ará...nyban oszlik meg.

A tulajdon és tulajdonjog kifejezéseket egymással azonos értelemben használják, a tulajdon, mint társadalmi intézmény nemcsak a jog által szabályozottan létezhetett. A tulajdonjog a dolgok feletti kizárólagos jogi hatalmat biztosító jog.

A tulajdonjogviszony abszolút szerkezetű: a jogosultsági pozícióban mindig meghatározott személy áll, akit megillet a jogosultságok gyakorlásának joga és vele szemben mindenki kötelezett: tartozik a tulajdonjogot elismerni, annak gyakorlását tűrni, tartózkodnia kell a tulajdonjog körébe való jogellenes beavatkozástól, zavarástól és a tulajdonosi jogok gyakorlásának akadályozásától.

A tulajdonjog ebben az értelemben alanyi jog, a törvényből fakad, a törvény által védelemben részesül, a társadalmi rendeltetésének megfelelően szabadon gyakorolható és senki által önkényesen nem korlátozható. A tulajdonjog nem csak a polgári jog kiemelkedő jelentőségű jogintézménye, hanem a jogrendszer egésze tekintetében.

A tulajdonjog alanya

A tulajdonos, azaz a tulajdonjog alanya bármely személy lehet, a jogképesség magában foglalja a tulajdonosi képességet is. Tulajdonos lehet a természetes személy, azaz minden ember, élveszülése esetén a méhmagzat, a jogi személyek és az állam. Közös tulajdon keletkezik, ha a dolog tulajdonosa egyidejűleg több személy. A köztulajdon az állam és az önkormányzatok tulajdona, és közérdeket szolgál.

A szervezeti tulajdonos

Jogi személyek az állam által ilyennek elismert állami, gazdasági, társadalmi szervek és szervezetek, egyesületek, valamint egyéb szervezetek, ha feladatuk ellátásához vagyoni jogok és kötelezettségek szükségesek.

A tulajdonosok rendelkezési joga lehetővé teszi, hogy tulajdonjogukat egyesítsék és egyesített tulajdonjoguk gyakorlására új jogalanyt, jogi személyt hozzanak létre. Tulajdonjog alanya egyes esetekben jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is lehet (betéti társaság).

A Magyar Állam

A Magyar Állam a polgári jogviszonyokban rendkívül ritkán vesz részt, a tulajdonosi jogait meghatározott szervezetek gyakorolják az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény előírásai szerint.

Az állami vagyon felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. A miniszter e feladatát a MNV Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank valamint a miniszter által kijelölt központi költségvetési szervek, ezek intézménye, valamint a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság, mint tulajdonosi joggyakorló útján látja el.

A kincstári vagyon részét képező Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a vidékfejlesztési miniszter) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján gyakorolja. Az NFA képviseli az államot a Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban.

A helyi önkormányzat

A helyi önkormányzatok tulajdonát az állami tulajdonból alakította ki az önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény. A köztulajdon alanyai a helyi önkormányzatok is, és megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A képviselőtestület rendelkezik a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról

A tulajdonjog tárgya

A tulajdonjog közvetlen tárgya az emberi magatartás, amely tevésben, nem tevésben, tartózkodásban, tűrésben nyilvánulhat meg. A emberi magatartások mindig a dologhoz, a tulajdonjog közvetett tárgyához kapcsolódik, ezzel magyarázható, hogy ha a tulajdonjog tárgyát említik, a dolgot értik alatta. /Forrás: Vékás Lajos: A dologi jog vázlata/
                                                               

A birtok, és a birtok védelme

A birtok, a birtokvédelem

A birtok a dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. A kívülálló szemszögéből olyan kapcsolat a személy és dolog között, amelynél fogva a személy a dolgot kizárólagos jelleggel uralma alatt tartja. A birtok a dolog feletti hatalom tényét fejezi ki.

A birtokos az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek a dolog más módon hatalmába került. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn. A jog szerint mindenki birtokos, aki a dolog felett akár közvetlenül, akár közvetetten hatalmat gyakorol, függetlenül annak jogcímétől.

A jogos birtokos a tulajdonos, a haszonbérlő, a bérlő, a letéteményes, a haszonkölcsön címén használó. A tulajdonos saját birtokos, mivel a dolgot sajátjaként birtokolja, de saját birtokos az is, akinek semmilyen jogcíme nincs a tényleges hatalomra (tolvaj, az elhagyott ingatlan birtokba vevője). Idegen birtokos az, aki mással kötött megállapodás alapján gyakorolja a hatalmat a dolog felett (bérlő, haszonbérlő stb.).

Jóhiszemű birtokos az, aki alaposan felteheti, hogy birtoklásához érvényes jogcíme van (azt hiszi ő a tulajdonos, bérlő stb.). Rosszhiszemű birtokos az, aki tudja, vagy tudnia kellene a körülményekből, hogy birtoklásához nincs jogcíme.

A birtok megszerzéséhez a dolog feletti tényleges hatalom közvetlen megszerzése szükséges, (átveszi a dolgot, beköltözik az ingatlanba). A birtok megszerezhető képviselő útján, jelképes átadással (ház, lakás, gépkocsi kulcsának átadásával), illetve jogügyleti átadással (bankszámla feletti rendelkezési jog átengedésével).

A birtok megszűnése a tényleges vagy a jogi hatalom megszűnésével következik be, illetve a dolog megsemmisülésével.

A birtokvédelem

Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. A birtoklást zavaró vagy ellehetetlenítő magatartás tilos önhatalomnak minősül és általánosságban birtokháborításnak nevezik.

A hatósági birtokvédelemnek alapvetően kétféle útja alakult ki: a birtoklás tényén alapuló sommás birtokvédelem, valamint a birtokhoz való jogcímek összemérésén alapuló rendes birtokvédelem. A birtoklás tényén alapuló birtokvédelem elvonatkoztat a birtoklás jogától, csupán azt kell igazolni, hogy birtokos volt és tőle a birtokot elvonták. A rendes birtokvédelem során azt kell igazolnia a kérelmezőnek, hogy a birtokláshoz joga, illetve erősebb joga van, mint aki őt megzavarta.

A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok – egymás közötti viszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.

A Polgári Törvénykönyv a birtokvédelem eszközeiként a jogos önhatalmat, az igazgatási és bírósági birtokvédelmet szabályozza. /Forrás: Polgári jog II./
                                                             


                                                            

Birtokvédelem: a jogos önhatalom

Birtokvédelem: a jogos önhatalom

A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is elháríthatja. A jogrend tiltja általában az önbíráskodást, de a tulajdonosnak, illetve a bi...rtokosnak megengedi, hogy önhatalomhoz folyamodjék.

A támadás az a magatartás, amely közvetlen fenyegeti a dolog feletti hatalmat, a birtokos akár erőszakkal is megakadályozhatja, hogy az ingatlanára belépjenek, használják, azon átjárjanak. Az önhatalom nemcsak a közvetlen és jogtalan támadás visszaverésére irányulhat, hanem a már elveszett birtok önsegéllyel való visszaszerzésére is.

Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

A birtokvédelem igazgatási úton

Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a települési önkormányzat jegyzőjétől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt kötele. A jegyző határozatot hozhat a hasznok, károk és költségek kérdésében is.

A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani.

A határozat ellen a közlést követő naptól számított 15 napon belül az ellenérdekű fél kérheti a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát.

A birtokvédelem bírói úton: a birtokper

A birtokperben a bíróság a birtoklás jogcíme szerint dönt. A birtokvita három esetben kerülhet a bíróság elé:

a jegyző határozatának bíróság általi felülvizsgálat kezdeményezésével;

a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését a birtokháborítás után egy éven túl közvetlenül a bíróságtól kérheti;

a birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.

A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt, a kérelmező akkor járhat sikerrel, ha a birtokláshoz erősebb jogcíme van, mint aki őt megzavarta. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.

A birtokperek leggyakrabban szomszédjogi vitákban (indokolatlan zavarások: zaj, fény, bűz, kilátás), a tulajdonostársak belső jogviszonyában, bérlő és tulajdonos közti vitákban fordulnak elő./Forrás: Polgári jog II. /