A "csalásról"
Csalást a büntetőtörvény szerint az valósít meg, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.A tévedés lényege, hogy a megtévesztett személyben -, aki a legtöbb esetben maga a sértett - nem a valóság tükröződik vissza. Pl.: a csaló pénzt kér kölcsön ismerősétől mondván, hogy azt megforgatja és fél éven belül visszaadja kamatostól. A csaló a kölcsönfelvétel előtt már magában eldöntötte, hogy azt nem fogja visszaa...dni.
A csalás csak akkor befejezett, ha a tévedésbe ejtő vagy tévedésben tartó magatartás hatására a sértettnél kár keletkezik. Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a csalás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.
A kár büntetőjogi fogalma a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, azaz nem foglalja magában az elmaradt hasznot vagy az elmaradt vagyoni előnyt. A kárnak nem feltétlenül a tévedésben lévő személynél kell keletkeznie.
Az új Btk. a csalás tekintetében úgy rendelkezik, hogy a kár fogalma alatt az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is érteni kell. Pl. ha fizetés nélkül hagyjuk a szállodai szobánkat, vagy a fizetés nélküli lakásbérlés.
A csalás szempontjából súlyosabban minősül a cselekmény, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. A minősítés szempontjából itt is jelentőséggel bír az okozott kár nagysága.
Az új Btk. alapján bűncselekmény és nem szabálysértés valósul meg abban az esetben, ha a
szabálysértési értékhatárra elkövetett csalást jótékony célú adománygyűjtést színlelve valósítják meg, illetve új minősített eset 2013. július 1-jétől, ha
a - különösen nagy kárnál kisebb értékre elkövetett - csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
A csalásnak szabálysértési alakzata is van. Ha a csalással okozott kár összege nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel.
Speciális szabály, hogy ha a csalás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.
A kár büntetőjogi fogalma a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, azaz nem foglalja magában az elmaradt hasznot vagy az elmaradt vagyoni előnyt. A kárnak nem feltétlenül a tévedésben lévő személynél kell keletkeznie.
Az új Btk. a csalás tekintetében úgy rendelkezik, hogy a kár fogalma alatt az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is érteni kell. Pl. ha fizetés nélkül hagyjuk a szállodai szobánkat, vagy a fizetés nélküli lakásbérlés.
A csalás szempontjából súlyosabban minősül a cselekmény, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. A minősítés szempontjából itt is jelentőséggel bír az okozott kár nagysága.
Az új Btk. alapján bűncselekmény és nem szabálysértés valósul meg abban az esetben, ha a
a - különösen nagy kárnál kisebb értékre elkövetett - csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
A csalásnak szabálysértési alakzata is van. Ha a csalással okozott kár összege nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel.
Speciális szabály, hogy ha a csalás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése