Kapcsolatfelvételi űrlap

Név

E-mail *

Üzenet *

2013. május 17., péntek

A kontinentális és az angolszász jogrendszer különbségei




    Rendszeresen találkozunk a fából készült bírói kalapáccsal, mint jelképpel - ezen oldal háttérképe is az - jogi témájú cikkek illusztrációjaként. A jelkép elterjedt, hab...ár nálunk nem szokás használni. Az angolszász jogrendszerű országok bírái használják a tárgyalóteremben.
    Amerikai filmekben rendszeresen szerephez jut az ún. „esküdtszék”, akik a vádlott bűnösségéről döntenek. Nálunk ezzel sem találkozhatunk.
    Miért is vannak ezek a különbségek, mi ennek az oka? Mi is a különbség az angolszász és a kontinentális jogrendszer között?
    Két nagy jogrendszer alakult ki az évszázadok során: az angolszász és a kontinentális jogrendszer, valamint létezik az ún. vegyes jogrendszer is.
    Kontinentális jogrendszer országai tkp. Európa országai - Anglia, Wales, és Írország kivételével - valamint a volt európai gyarmatok, mint Latin-Amerika és Japán.
    A kontinentális jogrendszer főbb jellemzői:
    -a jogot jogszabályok határozzák meg, melyek igen részletesen szabályoznak,
    -törvénykönyvek léte, melyek tételesen tartalmazzák a magatartási szabályokat
    -a bíróságok gyakorlatának sokkal kisebb jelentősége van, mint angolszász
    országokban
    -a jogászképzésben meghatározó az elméleti alapok oktatása

    A kontinentális jogrendszer alapját az ókori Róma jogrendszere (római jog) képezi, melyet a XII. századtól az itáliai városállamok egyetemein tanították. A XII-XIII. századtól megindult a jogászképzés az itáliai, majd a német egyetemeken, és más európai országokból ide küldték tanulni a tehetősebbek fiaikat, akik azután hazatérve az anyaországba felelős tisztségeket betöltve közvetítették a római jogot.
    Így fokozatosan a római jog alapjaiból kiindulva az egyes európai országok történelmi, gazdasági,
    társadalmi sajátosságaiknak megfelelően kialakították saját jogrendszerüket.

    Az angolszász főbb jellemzői:
    -a jog az esetjogból levont analógia (tkp. hasonlóság) útján állapítható meg. Először azt kell kutatni,hogy hasonló ügyben hozott-e és ha igen, milyen döntést a bíróság, és ha létezik hasonló ügy, arra precedensként lehet hivatkozni

    -a bírósági döntéseknek van meghatározó súlya a jogszabályokkal szemben a jogrendszeren belül
    -nem minden bírói döntés képezi esetjog részét, a bíróság dönthet úgy, hogy egyes ítéletei a továbbiakban nem citálhatóak.
    -vannak jogszabályok, de ezek nem részletesen szabályoznak, inkább alapelveket fektetnek le
    -a jogászképzés erősen gyakorlat-orientált,
    -esküdtszékek is részt vesznek az igazságszolgáltatásban
    Az esküdtszék intézményéről: két nagy típusa van.
    a) Nagy esküdtszék (25 tag): arról dönt, hogy az ügy alkalmas-e arra, hogy a bíróság tárgyalja. Ha úgy dönt a nagy esküdtszék, hogy a bíróság a megjelölt ügyről ne tárgyaljon, akkor az eljárás itt befejeződött. Ma már csak az Amerikai Egyesült Államok egyes államaiban működik.
    b) Kis esküdtszék: (12 tag): a bírósági eljárás egyik szereplője
    - az angolszász országokra jellemző, de érdekes módon a kontinentális jogrendszerű országokhoz tartozó Franciaországban is létezik ez a jogintézmény;
    - egyes országokban az esküdtszék büntetőügyekben jár el (pl. Anglia, Franciaország, Brazília), más országokban polgári és büntetőügyekben is eljár az esküdtszék (USA);
    - az esküdtszéki eljárásokban is van hivatásos bíró, ő ismeri a jogot és instruálja az esküdtszéket.
    A legtöbb országban az esküdtszék általában a bűnösség kérdésében dönt, ha pedig bűnösnek találja a vádlottat, a bíró szabja ki a büntetést. Kivételt képez Franciaország, ahol a bíró és az esküdtszék együtt dönt a bűnösség és a büntetés kérdésében is.
    - korábban az esküdtszéknek egyhangúan kellett döntést hoznia a legtöbb államban, mára általánossá vált, hogy elegendő a 10:2 szavazati arány a döntéshozatalhoz;
    Az Amerikai Egyesült Államokban létezik az esküdtek előzetes kiválogatásának rendszere. A választói névjegyzék és a jogosítvány-nyilvántartás alapján kerülnek kiválasztásra alehetséges esküdtek, akiket kérdőívekkel tovább szűrnek, ők kerülnek fel a névjegyzékbe. A konkrét ügy előkészítésekor mindkét félnek megvan az a joga, hogy a leendő esküdtekhez kérdéseket intézzen és a válaszok alapján a jelöltek között „válogasson”, és egyesek elbocsátást kérje az eljárásból („voir dire” eljárás).Az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere is teljesen hasonló elemeket tartalmaz, mint az angol jogrendszer, annyi különbséggel, hogy az USÁ-nak van írott alkotmánya, és annak egyes módosításai lényeges alapelveket fektettek le, melyekre közvetlenül lehet hivatkozni a bíróság előtt.
    (Forrás: Egyetemes jogtörténet; szerk: Horváth Pál; Nemzeti tankönyvkiadó; 1991.)
     

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése