Amennyiben nem kíván védőt meghatalmazni büntetőeljárásban

Hasznos információk

• A terheltet megilleti az ártatlanság vélelme, ami azt jelenti hogy a terhelt nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bíróság jogerősen el nem ítéli.
• Az ártatlannak vélelmezett terhelt bűnösségét kétséget kizáró módon kell bizonyítani az eljáró hatóságoknak.
• A terheltet nem lehet arra kötelezni, hogy ártatlanságát bizonyítsa, vagy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

A terhelt jogosult arra, hogy

• a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetőleg ezek változását közöljék vele,
• az eljárási cselekményeknél jelen legyen (ha törvény másképp nem rendelkezik)
• az eljárás során az őt érintő iratokba betekintsen,
• megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre,
• a védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadja, indítványokat és észrevételeket tegyen,
• jogorvoslattal éljen,
• a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
• a vallomástételt megtagadja. Ha úgy dönt és vallomást tesz, az egyes kérdésekre való válaszadást is megtagadhatja.

A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy

• a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék,
• a hozzátartozójával vagy más személlyel szóban, személyesen felügyelet mellett, írásban ellenőrzés mellett érintkezzék. A hozzátartozóval való érintkezés kizárólag a büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható vagy tiltható meg.

A terhelt kötelessége

Ha a terhelt Magyarország területén él, köteles a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének címét, és annak megváltozását az elköltözés után három munkanapon belül annál a bíróságnál, ügyésznél, illetőleg nyomozó hatóságnál bejelenteni, amelyik vele szemben büntetőeljárást folytat. Ha ezt elmulasztja, rendbírsággal sújtható.

Kötelező a védő részvétele a büntetőeljárásban, ha

• a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,
• a terheltet fogva tartják,
• a terhelt süket, néma, vak, kóros elmeállapotú, vagy a magyar nyelvet nem ismeri,
• a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni

Kötelező védelem esetén a védő részvétele mind a nyomozási szakban, mind a bírósági tárgyaláson kötelező.
Ha a védelem kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott védője, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki. A hatóság védőt rendel ki abban az esetben is, ha ezt a terhelt érdekében szükségesnek tartja. A kirendelt védő a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtt az idézésre, illetőleg az értesítésre történt megjelenéséért, az iratok tanulmányozásáért, valamint a fogvatartott terhelttel a fogvatartás helyén történő megbeszélésért díjazásra, továbbá költségtérítésre jogosult.
A kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.

Védő a terhelt vagy hozzátartozója meghatalmazása alapján is eljárhat.

Sértett jogai

• Jelenlét az eljárási cselekményeknél, (ha törvény másképp nem rendelkezik)
• az eljárás őt érintő irataiba való betekintés,
• az eljárás bármely szakaszában indítványok és észrevételek tétele,
• felvilágosítást kapjon a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól
• jogorvoslati jog

Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően meghalt, helyébe egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet, és gyakorolhatja a fenti jogokat. Ha a sértett olyan egyházi személy volt, aki azon egyház szabályai szerint, amelyhez életében tartozott, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után - hozzátartozó (örökös) hiányában - az egyenesági rokon jogai illetik meg a volt egyháza szerinti egyházi elöljáróját.

Ki hatalmazhat meg védőt?

• A terhelt,
• a terhelt törvényes képviselője, vagy nagykorú hozzátartozója,
• külföldi állampolgár terhelt esetén pedig hazája konzuli tisztviselője.

A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védőtől megvonhatja.
A meghatalmazást ahhoz a bírósághoz, ügyészhez, illetőleg nyomozó hatósághoz kell benyújtani, amely előtt a meghatalmazás időpontjában a büntetőeljárás folyamatban van. A meghatalmazott védő a meghatalmazás benyújtását követően gyakorolhatja eljárási jogait.
A meghatalamazás hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.