A tulajdonjog tartalma

A tulajdonjog tartalma

A tulajdonjog tartalmát jogosultságok és kötelezettségek alkotják. A tulajdonjog jogosultsági oldala elvileg a dolog feletti korlátlan hatalmat jelenti: a birtoklás jogát, a használat és hasznok szedésének jogát és a rendelkezés jogát.

A tulajdonjog kötelezettségi oldalához tartozik a terhek és a kárveszély viselésének, valamint a szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége.

A birtoklás joga

A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A birtoklás joga a tulajdonost arra jogosítja fel, hogy a dolgot hatalmában tartsa, a birtoklás a dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. A tulajdonosnak joga van a birtokvédelemhez akkor is, ha a dolog időlegesen más személy birtokába kerül. A tulajdonos a dolog birtokba bocsátását igényelheti attól, aki a dolgot jogosulatlanul birtokába tartja.

A használat és hasznok szedésének joga

A tulajdonos jogosult a dolgot használni, és a dologból folyó hasznokat szedni. A használat joga alapján a tulajdonos a dolgot felhasználhatja maga és családja szükségleteinek kielégítése érdekében és árutermelés céljára, valamint egyéb célokra. A jogi személy a dolgot céljának megvalósítása érdekében, tevékenységi körében használja fel. Egyes esetekben a törvény használati kötelezettséget ír elő, így az ingatlanok használatával felhagyni nem lehet.

A haszon a polgári jogban mindaz az előny, amely a dologból származik. A hasznok a dologból rendeltetésszerűen származó természetes vagy polgári gyümölcsök: termék, termény, szaporulat, illetve használati díj, tőke, jövedelem (kamat). A hasznok szedésének joga a tulajdonoson kívül más személyt is megillethet jogszabálynál fogva (haszonélvező) vagy megállapodás (haszonbérlő) alapján.

A rendelkezés joga

A tulajdonjog tartalmát kitevő részjogosítványok közül kiemelkedően fontos a rendelkezés joga. E jog által válik valósággá a tulajdonos által birtokba vett (elsajátított hatalmába kerített) dolog felett a tulajdonjogának fennállása alatt a tulajdonosi hatalom folyamatos gyakorlása.

A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát és hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon. Az ingatlan tulajdonjogával azonban felhagyni nem lehet.

A tulajdonos a dolog birtokát általában a használat és hasznok szedésének jogával együtt ruházza át. Kizárólag a birtok átengedéséről van szó letétbeadás, kézizálog esetén.

A dolog használati jogát a tulajdonos bérlet, haszonkölcsön esetében engedi át, illetve az ingatlan egy részének használatát telki szolgalom esetében (birtoklást).

A tulajdonos a használatot a hasznok szedésének jogával együtt engedi át a haszonélvezet, a használat joga, és a haszonbérlet esetében.

A földhasználat is a használati részjogosítvány átengedése osztott tulajdon létesítése, fenntartása érdekében.

A dolog megterhelése, biztosítékul adása zálogjog alapításával történhet.

A tulajdonjog átruházására ingyenesen (ajándékozás), ellenszolgáltatás fejében (adásvétel, csere), nem pénzbeli hozzájárulás (apport) formájában kerülhet sor.

A terhek és a kárveszély viselése

a).A terhek viselése

A tulajdonos viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

A dologgal járó terhek három csoportba sorolhatók: a dolog természetéből adódó terhek többnyire olyan költségek, munkában vagy pénzben történő ráfordítások, amelyek a dolog állagának megóvásához, karbantartásához, felújításához, üzemeltetéséhez, veszélyek elhárításához, értékének növeléséhez szükségesek.

A terhek második csoportját a tulajdonjog részjogosítványainak korlátozásai alkotják (szomszédjogi korlátozások, szolgalmi jog, zálogjog, mások magatartásának tűrése, magatartástól való tartózkodás).

A terhek harmadik csoportjába a közterhek sorolhatók (adók, illetékek, vámok, járulékok, kötelező felelősségbiztosítási díj, érdekeltségi hozzájárulás).

b.) Kárveszély viselése

A kárveszély viselésének kötelezettsége annyit jelent, hogy a tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. A tulajdonos kockázata, hogy a károkozót megtalálja. A dolog megsemmisülése vagy megrongálódása – ha a károkozó felelősségét megállapítani nem lehet – a tulajdonos terhe. /Forrás: Lenkovics Barnabás: Dologi jog/A tulajdonjog tartalma

A tulajdonjog tartalmát jogosultságok és kötelezettségek alkotják. A tulajdonjog jogosultsági oldala elvileg a dolog feletti korlátlan hatalmat jelenti: a birtoklás jogát, a használat és hasznok szedésének jogát és a rendelkezés jogát.

A tulajdonjog kötelezettségi oldalához tartozik a terhek és a kárveszély viselésének, valamint a szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége.

A birtoklás joga

A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A birtoklás joga a tulajdonost arra jogosítja fel, hogy a dolgot hatalmában tartsa, a birtoklás a dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. A tulajdonosnak joga van a birtokvédelemhez akkor is, ha a dolog időlegesen más személy birtokába kerül. A tulajdonos a dolog birtokba bocsátását igényelheti attól, aki a dolgot jogosulatlanul birtokába tartja.

A használat és hasznok szedésének joga

A tulajdonos jogosult a dolgot használni, és a dologból folyó hasznokat szedni. A használat joga alapján a tulajdonos a dolgot felhasználhatja maga és családja szükségleteinek kielégítése érdekében és árutermelés céljára, valamint egyéb célokra. A jogi személy a dolgot céljának megvalósítása érdekében, tevékenységi körében használja fel. Egyes esetekben a törvény használati kötelezettséget ír elő, így az ingatlanok használatával felhagyni nem lehet.

A haszon a polgári jogban mindaz az előny, amely a dologból származik. A hasznok a dologból rendeltetésszerűen származó természetes vagy polgári gyümölcsök: termék, termény, szaporulat, illetve használati díj, tőke, jövedelem (kamat). A hasznok szedésének joga a tulajdonoson kívül más személyt is megillethet jogszabálynál fogva (haszonélvező) vagy megállapodás (haszonbérlő) alapján.

A rendelkezés joga

A tulajdonjog tartalmát kitevő részjogosítványok közül kiemelkedően fontos a rendelkezés joga. E jog által válik valósággá a tulajdonos által birtokba vett (elsajátított hatalmába kerített) dolog felett a tulajdonjogának fennállása alatt a tulajdonosi hatalom folyamatos gyakorlása.

A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát és hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon. Az ingatlan tulajdonjogával azonban felhagyni nem lehet.

A tulajdonos a dolog birtokát általában a használat és hasznok szedésének jogával együtt ruházza át. Kizárólag a birtok átengedéséről van szó letétbeadás, kézizálog esetén.

A dolog használati jogát a tulajdonos bérlet, haszonkölcsön esetében engedi át, illetve az ingatlan egy részének használatát telki szolgalom esetében (birtoklást).

A tulajdonos a használatot a hasznok szedésének jogával együtt engedi át a haszonélvezet, a használat joga, és a haszonbérlet esetében.

A földhasználat is a használati részjogosítvány átengedése osztott tulajdon létesítése, fenntartása érdekében.

A dolog megterhelése, biztosítékul adása zálogjog alapításával történhet.

A tulajdonjog átruházására ingyenesen (ajándékozás), ellenszolgáltatás fejében (adásvétel, csere), nem pénzbeli hozzájárulás (apport) formájában kerülhet sor.

A terhek és a kárveszély viselése

a).A terhek viselése

A tulajdonos viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

A dologgal járó terhek három csoportba sorolhatók: a dolog természetéből adódó terhek többnyire olyan költségek, munkában vagy pénzben történő ráfordítások, amelyek a dolog állagának megóvásához, karbantartásához, felújításához, üzemeltetéséhez, veszélyek elhárításához, értékének növeléséhez szükségesek.

A terhek második csoportját a tulajdonjog részjogosítványainak korlátozásai alkotják (szomszédjogi korlátozások, szolgalmi jog, zálogjog, mások magatartásának tűrése, magatartástól való tartózkodás).

A terhek harmadik csoportjába a közterhek sorolhatók (adók, illetékek, vámok, járulékok, kötelező felelősségbiztosítási díj, érdekeltségi hozzájárulás).

b.) Kárveszély viselése

A kárveszély viselésének kötelezettsége annyit jelent, hogy a tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. A tulajdonos kockázata, hogy a károkozót megtalálja. A dolog megsemmisülése vagy megrongálódása – ha a károkozó felelősségét megállapítani nem lehet – a tulajdonos terhe. /Forrás: Lenkovics Barnabás: Dologi jog/